Gyakran Ismételt Kérdések

Budapest teljes területén az árvízvédelem – mind az elsődleges védművek nyomvonalának kijelölése, mind a védművek kiépítése és karbantartása, mind az árhullámok idején a védekezési munkálatok elvégzése – a Főváros feladata. Az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében a 2012. évi CXC. törvény értelmében a Római-parton (és más budapesti helyszíneken is) a Duna partvonalával közvetlenül határos, a kerületi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló ingatlanok 99 évre a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek. Ez a Római-parton gyakorlatilag a sétányt jelenti (bár ennél valamivel bonyolultabb helyzet különböző zárványtelkek miatt). E területek rendezésére a Főváros elkészítteti a Dunaparti Építési Szabályzatot (rövidítve: DÉSZ). A hullámtéri (kerítésvonal mögötti) telkekkel kapcsolatos szabályozás azonban a III. kerület hatásköre, amiről a kerületi építési szabályzat Duna-partot érintő része (DKÉSZ) rendelkezik. A III. kerület és a Főváros közös szándéka, hogy a terület fejlesztése az érintettek bevonásával, a természeti és kulturális értékek megtartásával történjen, és e cél érdekében a fővárosi és a kerületi önkormányzat között szoros együttműködés van.

A Fővárosi Önkormányzat korábbi vezetése úgy foglalt állást a partközeli mobilgát építése mellett, hogy nem született egyenlő mélységű és minőségű szakmai vizsgálat a partközeli (a partélre vagy a kerítések vonalába tervezett) megoldásokra és a jelenlegi, a Nánási út – Királyok útján húzódó árvízvédelmi fővédvonal megerősítésének lehetőségeire. A tervezett mobilgát koncepciója jelentős ellenállást váltott ki mind az árvíz által veszélyeztetett lakosság, mind a területet használó, azt szerető emberek körében. Az elérhető információk alapján feltételezhető volt, hogy a partközeli mobilgát műszakilag kevésbé lenne biztonságos, mint a Nánási út – Királyok úti nyomvonalon a fővédvonal megerősítése, emellett veszélyeztette volna a természetes Duna-partot, valamint a kialakult közösségi-kulturális értékeket. 2013 óta civil csoportok és független szakértők több tanulmányt, szakmai javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelyek ezekre a veszélyekre hívták fel a figyelmet. A Főváros vezetése ismeri ezek eredményeit is, de széleskörű és átgondolt közösségi tervezési folyamattal és a műszaki tervek alapos felülvizsgálatával, hatástanulmányok készítésével kíván tiszta vizet önteni a pohárba, hogy végül a legjobb döntés születhessen meg.

A Fővárosi Önkormányzat és az Óbuda-Békásmegyeri önkormányzat új vezetése egyaránt elkötelezett a klímavédelem és a fenntarthatóság iránt, ezért nem támogatnak olyan megoldásokat, amelyek a természeti értékek jelentős károsodását okozzák. A civil kezdeményezésre elkészülő tanulmányok, a független szakértői vélemények azt mutatták, hogy a partközeli mobilgát sem az árvízi védekezés biztonságát, sem a természetközeli part és a kulturális értékek megmaradását nem szavatolja kellőképpen, ugyanakkor vannak az árvízi védekezésre alternatív javaslatok. A Fővárosi Önkormányzat vezetése az árvízvédelemi nyomvonalra vonatkozó végső döntés meghozatala előtt szeretné tisztán látni mind az egyes megoldások előnyeit és hátrányait, mind az érintettek ezekhez kapcsolódó meglátásait, ezért a különböző, szerteágazó érintett szakterületek szempontjait összehangoló megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelyet részletes közösségi tervezés kísér majd.

A közösségi tervezés azt jelenti, hogy nem egy már elkészült tervet vagy meghozott döntést lehet véleményezni (vagy adott esetben ellene tiltakozni), hanem a tervezési folyamat elejétől kezdve az érintettek részt vehetnek a kialakult helyzet értékelésében, a közös gondolkodásban, a célok, prioritások meghatározásában, a legjobb megoldások beazonosításában. Ennek során kinyilváníthatják, hogy mit várnak a fejlesztésektől, mik a szükségleteik az adott helyzettel kapcsolatban, milyen funkciók, lehetőségek felelnének meg jobban az igényeiknek.

Mivel a Római-part a Főváros kedvelt rekreációs helyszíne, ráadásul a város élhetősége szempontjából kiemelkedően fontos Duna-menti zöldfolyosó része, ezért érintettnek tekintünk minden érdeklődő budapesti lakost vagy a környező településeken élőket. Természetesen a Csillaghegyi-öblözet lakói kiemelt érintettjei a fejlesztéseknek, hiszen a tervezési területen jelenleg is meglévő, illetve később a tervezés tárgyát is képező árvízvédelmi létesítmények közvetlenül az ő élet- és vagyonbiztonságukra vannak hatással. Érintettek emellett a térség vízi- és sporttelepei, vállalkozói, gazdasági szereplői, illetve mindazok a kerületi, fővárosi vagy állami intézmények, amelyeknek akár az árvízi védekezéshez, akár a terület kezeléséhez, a természeti értékek megóvásához közük van. Érintettek továbbá azok a civil vagy szakmai szervezetek és csoportok, amelyeknek tevékenysége valamilyen módon az ügyhöz kapcsolódik (környezetvédők, kerékpárosok, urbanisták stb.)

A közösségi tervezés során nem a műszaki megoldásokról, szakmai kérdésekről beszélgetünk, azt valóban meghagyjuk a szakembereknek, műszaki tervezőknek, hanem arról, hogy milyennek szeretnénk látni a Római-partot, mit várunk a fejlesztésektől, mit szeretünk, mire van szükségünk ahhoz, hogy még jobban tudjuk használni a városnak ezt a részét. Ebben mindenki meg tud nyilatkozni, aki ismeri, használja a területet. A lakosok, a Római-part rendszeres használói, a helyben működő vállalkozók ilyen módon gyakorlatilag a műszaki tervezők megrendelőivé válnak, hiszen a műszaki terveket úgy kell majd kialakítani, hogy azok támogassák, és ne ellehetetlenítsék az érintettek lakosok által legfontosabbnak tartott jellemzőket, funkciókat.

Bárki, aki kötődik a Római-parthoz, ismeri a helyszínt, jár oda, kötődik hozzá, meg fogja tudni mondani, hogy mit szeret a területen, mi zavarja, milyen funkciókat támogat, milyen jövőt szeretne látni. Emellett helyben közösségi beszélgetéseket is tartunk, azaz olyan facilitált (moderált) találkozókat, ahol egymást is meg tudjuk hallgatni, hallani. Ez fontos ahhoz, hogy lássuk a különböző élethelyzetekből, szükségletekből adódó eltéréseket, különbségeket, az érdekek, értékek sokszínűségét. A tervezési folyamat során emailben (info@romaiparttervezes.hu) tehetik fel az Érintettek kérdéseiket.

A közösségi tervezés eredménye lehet az is, ha kiderül, hogy egyes kérdések megosztják az embereket, vagyis sokan gondolják valamiképp, de szintén sokan másként. A közösségi tervezés célja, hogy párbeszéden keresztül sikerüljön olyan kompromisszumos megoldásokat találni, amely az érintettek
döntő többségének megfelel. Természetesen olyan, számszakilag tekintve kisebbségben lévő vélemények, szükségletek is felmerülhetnek, amelyek szembe mennek a többség akaratával, és ezek kezelésére szintén oda kell figyelni a tervezés során, megpróbálva elfogadható megoldást találni minden szükségletre, élethelyzetre.

Igen, ehhez csupán annyira van szükség, hogy minden választott munkacsoport regisztrációs lapját kitöltse a jelentkező.

Regisztrálni lehet a Tervezzük együtt a Római-partot! facebook oldalán létrehozott eseménynél az ott leszek gomb használatával, vagy emailben az info@romaiparttervezes.hu emailcímen.

Elődlegesen a személyes részvételt támogatjuk, hiszen így tudjuk a leghatékonyabban bevonni a résztvevőket a tervezés folyamatába, emiatt nem közvetítjük online a rendezvényeket.

A változatelemzést a Tervezési szerződés keretében a megvalósíthatósági tanulmány részeként az árvízvédelmi tervezést végző vállalkozónak szükséges elkészítenie. A feladatkiírás szerint a megvalósíthatósági tanulmány részeként tervezőnek egy részletes, objektív és semleges változatelemzési módszertant kell kidolgoznia, amely megfelelő szakmai alátámasztással mutatja be az értékelési eljárást, kitérve az egyes részszempontok értékelési elveire az alkalmazott módszerekre és eljárásokra. Az értékelési szempontrendszernek alkalmasnak kell lennie minden felmerülő alternatíva egységes értékelésére és összehasonlítására.
A változatelemzési kritériumrendszer kidolgozásánál tervezőnek figyelembe kell vennie a tervezési szerződés műszaki leírásában rögzített, alábbi célok prioritási sorrendjét, amelyek a változatok értékelése során a szempontok súlyát is kifejezik:

• árvízvédelmi biztonság megteremtése, árvízi kockázat csökkentése a Csillaghegyi-öblözetben;
• a megoldások műszaki megvalósíthatósága, annak kockázatai;
• „A Római-part jövőképe” dokumentumban (a továbbiakban: Jövőkép) meghatározott célok, prioritások biztosítása;
• a műszaki megoldások költségbecslése.

A klímaváltozás hatásainak Római-partra gyakorolt vizsgálata fontos kérdés, ezért az árvízvédelmi tervezés során az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció részeként, a tervezőnek valamennyi vizsgálandó nyomvonalváltozat tekintetében klíma hatásvizsgálatot kell végeznie. A Tervezői szerződésben rögzítettek szerint, tervező feladata – a klíma és környezetvédelem elveinek figyelembe vételével – „meteorológiai paraméterek és szakirodalmi hosszútávú árvíz előrejelzések alapján a változatok éghajlatváltozással kapcsolatos sérülékenységének, illetve a változatok éghajlatra gyakorolt hatásának vizsgálata”. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció az árvízi tervezés és a klímaváltozás összefüggéseit külön fejezetben vizsgája majd, a Miniszterelnökség által 2017-ben közzétett „Klímakockázati Útmutató” alapján. Az egyes nyomvonal változatok értékelésének többszempontú változatelemzése a klímakockázatokra szintén tekintettel van.
A folyók mentén létesített árvízvédelmi műveket a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet által meghatározott mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani. A rendelet szerint az elsőrendű árvízvédelmi műveknél a magassági biztonságot valamennyi folyóra egységesen 1,0 méterben kell meghatározni, amely a Főváros esetében 1,3 méterre változik. Az ettől a biztonsági magasságtól való eltérés lehetőségétől az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Római-part korábbi tervezése során elzárkózott.

A prezentáció során vázoltuk, hogy milyen egyéb nyomvonal-változatokat vizsgált a tervező. Mindkét nyomvonal esetén alapfeltétel, hogy a védmű megfelelő működését biztosító mentett oldali szivárgórendszer kiépíthető legyen, ez egy erős geometriai kötöttség. A szivárgónak a védmű mögött kell futnia ~8-10 m-es távolságban, és 2-3 m-es mélységben. Ebben a sávban futna a mobilgát szereléséhez szükséges szervízút is.
A parti nyomvonal esetében elvetették a parti fövenyen vezetett védművet, mely a meglévő parti világot teljesen átvágná, több méteres feltöltéssel. Ugyanígy elvetésre került a kerítések vonalában futó nyomvonal is, mely a nagyszámú kisajátítás és a meglévő, útba eső épületek miatt nem valósítható meg (figyelembe véve az előbbiekben a szivárgó kialakítására vonatkozó alapfeltevést).

Az építőmérnöki műtárgyakat (közöttük az árvízvédelmi létesítményeket is) 100 éves időtartamra tervezik, itt is ez a helyzet.

A szivárgó építés nyitott árokban is történhet és kitárás nélkül is áthúzhatók bizonyos szakaszokon. Vannak olyan új technológiák, amelyek segítségével értékes facsoportokat ki tud kerülni a szivárgó, melynek nyomvonala a védmű nyomvonalánál sokkal „mobilabb”, adott esetben egy-egy értékesebb fa megőrzése érdekében elhúzható, íves vonalban is vezethető. Rövid szakaszokon a szivárgó ideális helye (8-10 méter a gáttól) módosítható ennek érdekében. A Főváros kérésére a tervezés során kiemelt figyelmet kap nemcsak a védett platánsor, de a meglehetősen szűk Királyok útja nyugati oldalán álló többi fa lehető legnagyobb mértékű védelme is.

A parti nyomvonalon a gyalogos átjárók úgy lesznek kialakítva, hogy a kiemelt sétány szintjéről biztosítsanak átjárást a fövenyre. Ahol a parti sétány szintjét le kell süllyeszteni, az a sója pályák miatt történne. A karbantartó út szintje is egy kicsivel a jelenlegi sétány szintje fölé kerülne (10-20 cm). A sólyapályák keresztezésénél alkalmazott lejtés az akadálymentes rámpákra előírt értékű, mindössze 5%.

Mivel a védvonal a jelenlegi partél felső élére kerülne, így az építés során történő beavatkozásokon kívül a föveny érintetlen maradhat. Építéssel érintve csak egy pár méter széles szakasz lenne a nyomvonal dunai oldalán.

A sétány Duna felőli oldalán lévő fasor lekerült a látványokról, mivel oda kerülhet a védvonal. A nyomvonal mögött a szivárgókkal igyekeztünk azt figyelembe venni, hogy a sétány telekhatárok felőli oldalán a fák a lehető legnagyobb számban maradhassanak meg. Az elkészült fafelmérés alapján láttuk, hogy mely fákat lesz szükséges egészségügyi állapotuk miatt kivágni, így ezeket a fákat nem vettük figyelembe, míg az értékesnek jelölt fák körül a lehető legnagyobb körültekintéssel terveztünk.

Vizsgáltuk ezt a kérdést, jelenleg a sétánytól a partélig elég változatos képet mutató, sok helyen leszakadt partrész van. Ezeket a védmű építése során helyre kell állítani, a KDV VIZIG előírásai tartalmazzák ennek pontos módját. A védmű építése során kialakítandó 2-3 méter széles felvonulási területen szükséges lesz helyreállítani a felszínt, így egy rézsű fog itt kialakulni. A part felől ugyanaz a vasbeton szerkezet fog látszani, mint a sétány felől, mely 80-100 cm magasságú. A nagyobb facsoportok és a megmaradó ártéri erdő a part felől ezt takarhatja. Maga a gát a meglévő terepszintet fogja lekövetni.

Fontos számításba venni nemcsak az árvíz idején növekvő talajvizeket, hanem a hegy felől lefolyó rétegvizeket is. Amennyiben a szivárgók nincsenek jól kialakítva vagy nincsenek elég mélyen, a házak pincéjében megjelenhet a vizesedés, mely előtte gravitációs úton a Dunába folyt. A tervezett védműnél a Nánási-Királyok úti változatban a szivárgó vizek bekerülnek egy átemelőbe, melyek a kivezető utakon elvezetik ezeket a vizeket, mivel gravitációs úton erre -a parttól való távolság miatt – nem lesz lehetőség. A parti nyomvonal esetén a Duna közelsége miatt nem szükséges ilyen hosszú vezetékeket kiépíteni. Ezenfelül itt lehetőség nyílik az eredetihez képest megfordított lejtésű sétányról lefolyó csapadékvizek szivárgóba gyűjtésére is. Itt az esetek többségében átlagos vagy alacsony talajvíz magasság esetén a vizek gravitációsan bekerülhetnek a Dunába.

Nincs olyan jogszabályi utasítás, ami alapján szigorúan 10 méteres védőtávot kellene tartani. Azonban van egy építéstechnológiai-kivitelezési távolság, melyen belül a meglévő fákat ki kell vágni. Ide tartozik a résfalépítéssel, felvonulással, organizációval kapcsolatos munkálatok helyigénye. Ez feltehetőleg egy 2-3 méter széles sáv lesz a part irányába, és ennél kissé szélesebb a sétány felőli oldalon. A sétány felőli oldalon jellemzően kevesebb meglévő fa helyezkedik el. Természetesen ezt befolyásolja az adott fa mérete és gyökérzete, így előfordulhat, hogy egy kisebb koronájú, kisebb gyökerű fa megmaradhat a 2-3 méteres sávban, míg egy széles koronájú és gyökerű fa a gáttól 3-4 méterre nem.
Ezen túlmenően a gát közelében csak egészséges fák maradhatnak, amelyek nem veszélyeztetik a védművet, például olyanok, amelyek esetében egy jelentős árhullám esetében nem áll fel kidőlés, vagy nagyméretű ágak leszakadásának veszélye. Ez azt jelenti, hogy a fentieknél távolabb álló fa esetében is szükségessé válhat jelentős visszavágás vagy kivágás.

Igen, meghatároztuk a kivágandó és értékes fákat, mind a Nánási út mind a parti nyomvonal esetén. Ezek a fák egészségügyi állapotuk miatt kerültek a kivágandó egyedek közé. Bővebb információval a Előzetes vizsgálati dokumentációt készítő kollégák fognak tudni szolgálni a 2023.02.09-i fórumon.

A tervezés jelenlegi szakaszában azt mondhatjuk, hogy a parti nyomvonal esetében nagyjából kétszer annyi fát kell kivágni,- ennek jelentős részét az ártéri erdő képezi – mint a Nánási út esetében. Ez mindkét nyomvonal esetében százas nagyságendű kivágást jelent. Az értékes fákat természetesen igyekeztünk mindkét esetben megtartani.

Lásd “Létezik-e még a fák kivágási kényszere a gáttól számított 10 méteren belül?” kérdés

Erről a kérdésről bővebb információval az Előzetes vizsgálati dokumentációt készítő kollégák fognak tudni szolgálni a 2023.02.09-i fórumon. Ettől függetlenül törekedtünk a parti növény- és állatvilág legnagyobb mértékű megóvására.

A karbantartási költségek, amelyek a nyomvonal bejárására, ellenőrzésére, a fix árvédelmi mű kisebb sérüléseinek javítására korlátozódnak mindkét nyomvonalváltozat esetén azonosak. Az üzemeltetési költségek vonatkozásban a Nánási úti változat kisebb költségigényű lesz az alábbi indokok alapján:
A magasabb terepszint miatt a védekezést, azaz a mobil elemek behelyezést később, magasabb vízszint elérése esetén kell megkezdeni és mivel kisebb magasságú mobilfalat kell kiépíteni, ennek megvalósítása is egyszerűbb feladat. Ugyanakkor a nagyszámú kulisszanyílás miatt -kapubejárók, buszmegállók- magas vízszint esetén a parti nyomvonalnál hosszabb szakaszon kell egyidejűleg védekezni.
A Nánási úti nyomvonalon az átemelendő szivárgóvíz mennyisége lényegesen kisebb, mint a parti nyomvonal esetében.

A Római-part „békeidőben” (nem árvíz esetén) mindenkié, ahogy ezt a jövőkép is megfogalmazza. A cél az, hogy ne csak a tehetősebbek számára legyenek elérhetőek a szolgáltatások, hanem megfizethető vendéglátási vagy sportolási lehetőségek álljanak rendelkezésre.

Budapest fejlesztési terveinek része az Eurovelo kerékpárút, mely a Római-part térségén is áthalad. Ebben a térségben több, igen különböző igényre is kell biztonságos kerékpáros infrastruktúrát biztosítani. Eltérő szükségleteik vannak a szabadidős, gyakran kisgyerekekkel érkező, így a kényelmet és a biztonságot előtérbe helyező kerékpárosoknak, a hosszabb távot turisztikai céllal megtevőknek és a környék olyan lakóinak, akik napi szinten szeretnének kerékpárral minél gyorsabban elérni munkahelyükre vagy iskolájukba. Ezen igények összeegyeztetésével a részletes közösségi tervezési közlekedési munkacsoportja fog foglalkozni, amely munkába a BKK közlekedési szakemberei is be fognak kapcsolódni.

A jövőkép alapján a jelenlegi előnyök megtartása: lehessen árnyas fák alatt sétálni, maradjon meg a kilátás a sétányról és legyen közvetlenül megközelíthető a part. Kérdés az is, hogy a partot eltérő funkciók szerint használók együttélését melyik változatban hogyan lehet összeegyeztetni. A jelenlegi állapothoz képest a sétány rendezettségében mindenképp szükséges előre lépni.

A tervezés későbbi szakaszában válik ez igazán kérdéssé, de várhatóan szakaszos forgalomkorlátozással és ideiglenes forgalomtechnikával lehet megoldani. A parti változat esetében várhatóan nem csak a parton, hanem pl. az oda levezető utcákban is számítani kellene az építkezéshez kapcsolódó korlátozásokra.

A tulajdoni és kezelői helyzet összetett, hiszen a terület gazdája részben a KDVVIZIG, részben a Főváros, részben pedig a Kerület, a köztük való együttműködés elengedhetetlen. A Római-parti árvízvédelem és közösségi tervezési munkában folyamatos a konzultáció a Fővárosi Önkormányzat és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata között. Örömünkre szolgál, hogy a KDVVIZIG néhány szakértője bekapcsolódott a közösségi tervezési folyamatba, illetve korábban állásfoglalásukkal segítették a Jövőkép megalkotását. A nyomvonal döntést követően hivatali szinten is szorosabb együttműködésre lesz szükség.

A változatelemzés 4 fő szempontrendszeréből alapvetően 3 szakmai kérdés (műszaki, gazdasági, környezeti szempontok értékelése), de a társadalmi szempontok a közösségi tervezéssel megalkotott Jövőkép alapján kerültek kialakításra. A január 19-i fórum egyik célja emellett épp az volt, hogy a résztvevő lakosok és más érintettek véleménye alapján is finomíthassuk az értékelést.

Amennyiben a Nánási-Királyok úti nyomvonalra esik születik a döntés, abban az esetben is célunk a part fejlesztése. Ezért készül egy szabadtérépítészeti terv, ami az idei évben fog elkészülni a közösségi fórumok keretében. A védmű finanszírozása Európai Uniós támogatásból lehetséges, ehhez kiegészítésként lehet további Európai Uniós és Fővárosi forrásokat bevonni a part állapotának javítására. Dolgozunk rajta, hogy a következő Európai Uniós támogatási ciklusba bekerüljön ez a projekt, amihez jó alapot ad, ha már kész tervvel rendelkezünk.

Érdemes megtekinteni a pünkösdfürdői gát példáját, valószínűleg hasonló módon fog kinézni a fal. Nem szeretnénk, ha graffitifallá válna a védmű. Ugyanakkor ez a kérdéskör is megvitatható lesz a közösségi tervezés munkacsoportjaiban.

A természetközeliséget, a vadregényes karaktert, a Jövőképpel összehangban szeretnénk minél inkább megtartani. De emellett természetesen szükséges a sétány környékének bizonyos fokú rendezése, pl. a gyalogos-kerékpáros konfliktusok csökkentésének érdekében, vagy a balesetveszélyt jelentő problémák felszámolása. erről fog szólni szabadtérépítészeti tervezés. A tájépítész tervezők közösségi fórumok keretében segítik a part közös megtervezését, a tavaszi időszak közösségi tervezési alkalmain erről együtt is fogunk beszélni.

Lásd: “A változatelemzés súlyszámait nem a közösség adja?” kérdés

A megvalósíthatósági tanulmányterv keretében egy részletes ingatlanjogi vizsgálat is készül a hullámtérre vonatkozólag. Ennek keretében megvizsgáljuk a jogszabályi környezetet, valamint az egyes ingatlanok a rendeltetését és tulajdonjogi változásait. Ezen adatok alapján fog a Főváros továbblépni a kérdéskörben.
Épületek egyedi árvízvédelme:
A jelenlegi tervezési feladat fővédvonal tervezésére irányul. A tervezés forrása Európai Uniós támogatás, amely kizárólag elsődleges védmű tervezésére költhető.

A jelenlegi szabályok maradnak életben a lakosságra vonatkozóan, amennyiben a Nánási-Királyok útja nyomvonal épül meg.

Lásd: “Van-e az árvízi károk kompenzálására lehetőség?” kérdést

A tájépítészeti tervezés a part területére is ki fog terjedni. A partfalat 2020 környékén felmértük, néhány veszélyes helyen történt beavatkozás, amelyet folytatni szükséges. Partvédelem ügyében a KDVVIZIG-gel együttműködésben lehet dönteni bármilyen nagyobb beavatkozásról, mivel a partfal tulajdonosa a terület jelentős részén a magyar állam. (Ez szakaszonként változhat, pl. bizonyos területeken a víz annyira elmarta a partot, hogy a partfal ténylegesen már a főváros vagyonkezelésében lévő területre esik.)

A közösségi tervezés során dől el, a lakosság igényei szerint.

Ez egy fontos kérdés, mellyel a jövőkép is megosztó kérdésként azonosít. A kérdéssel a közösségi tervezés közlekedési munkacsoportja fog foglalkozni, amely munkában részt fognak venni a BKK és a III. kerületi önkormányzat szakértői is.

Külön nem volt, de a fórumok mindenki számára nyitottak, amire természetesen a horgászokat is várjuk.

A jövőkép elkötelezett amellett, hogy a Római-part a nem-motoros vízi sportok terepe legyen. A Duna medrének közlekedési rendjét az Építési, Beruházási és Közlekedési Minisztérium szabályozza, Fővárosnak indirekt módon, a parthasználati szabályozásra van ráhatása, azonban ezzel az eszközzel sajnálatos módon csak igen kevéssé tud a motorcsónak forgalomra hatni.

A Völgyzugoly műhely metódusa: a lakossági fórumokon nem frontális lakossági meghallgatás, hanem konstruktív kiscsoportos munka van, hogy mindenki szóhoz jusson, valamint mindenki felírhatja a kérdéseit, így sorra kerül az összes felmerülő probléma.

Az elmúlt 10 évben olyan társadalmi vita, ellenállás alakult ki, amelyet nem sikerült megnyugtatóan rendezni. A közösségi tervezést épp azért kezdeményeztük, hogy ezeket a problémákat ki tudjuk beszélni, és nagyobb eséllyel jutunk konszenzusra. Ezáltal nagyobb társadalmi támogatottsággal tudunk nekifutni ennek a projektnek, valamint dolgozunk azon, hogy a következő Uniós ciklusban a megfelelő támogatásokat megpályázhassuk és a forrásokat biztosítani tudjuk a tervek megvalósulásához.

Ez is egy szempontja a változatelemzésnek, hogy milyen közegészségügyi következményi lehetnek egy-egy árvíznek.

Immáron 3 éve zajlik a Római-parti árvízi védelmű tervezésének előkészítése, Európai Uniós támogatással. Az ehhez biztosított KEHOP forrás felhasználása kapcsán szoros és konstruktív szakmai együttműködésben voltunk az Irányító Hatósággal, amely korábban az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, jelenleg pedig a Miniszterelnökséghez tartozik. A közbeszerzési kiírás jóváhagyásához a Miniszterelnökséghez tartozó Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály jóváhagyását is megkaptuk. A Kormánynak is az az érdeke, hogy Budapest lakosainak árvízvédelme javuljon, illetve, hogy határidőre és szabályosan kerüljön felhasználásra az uniós támogatás. Ezért bízunk abban, hogy minden érintett fél elkötelezett az eddigi eredményes együttműködés fenntartása mellett. További fontos szempont, hogy az Európai Unió csak abban az esetben támogatja a projektet, ha a nyomvonalváltozatok egyenrangú mérlegelésére sor kerül, és ha a tervezést megfelelő társadalmasítás kíséri. Ez értelemszerűen nem valósul meg egy kiemelt beruházás esetén.

Terveink szerint február során a teljes megvalósíthatósági tanulmányt feltöltjük, hogy mindenki számára megismerhető legyen, egyetemben a változatelemzés szempontrendszerével, melyből megtudható, hogy az egyes nyomvonalváltozatok esetén milyen szempontokat vizsgáltak a szakemberek.

A nyomvonaldöntést követően kezdődik el az építési szabályozási terv készítése, amelyben cél lesz, hogy a part felé minél nyitottabb, zöldebb, minél kevésbé beépített terület maradjon, az ingatlanon lévő beépíthető rész pedig inkább a Nánási út irányába tolódjon.

Mindkét nyomvonal esetén szükség lenne közműkiváltásra, a Királyok-Nánási úton alapvetően többre, a parti nyomvonalon kevesebbre. De csak ahhoz a területhez kell nyúlni, ahol az új gát kialakításra kerül. A Duna-parton futó Sentab vezetéken végeztek olyan beavatkozásokat, melyek sikerült meghosszabbítani az élettartamát, emiatt, ha nincs védműépítés a parton, még nem kell kiváltani.

Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció anyaga a Megvalósíthatósági tanulmány része, amely megrendelői véleményezés alatt áll, megrendelői jóváhagyás után elérhető lesz a romai.budapest.hu weboldalon.

A megvalósíthatósági tanulmány négy fő területet vizsgál, műszaki, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokat. A vizsgálatok alapján tesz javaslatot a megvalósíthatósági tanulmány a nyomvonalra, ez alapján fog a Főváros vezetése dönteni.

A nyomvonal döntés után tavasszal kezdődik a közösségi tervezés részeként a munkacsoportos műhelymunka, melynek keretében elkészül a Római-part fejlesztési koncepciója. Ezt követően pedig a sétány szabadtérépítészeti koncepciótervezése indul, ami szintén közösségi tervezési eszközökkel fog megvalósulni.

Ütemterv szerint 2023. február vagy március során várható a Főváros erre vonatkozó döntése.

Célunk, hogy a csónakházak megmaradjanak. Keressük annak módját, hogy rossz költségvetési helyzete ellenére milyen módon tudja a Fővárosi Önkormányzat a csónakházak fennmaradását segíteni, mivel értéknek tekintjük a Római-parti vízisport életet és azt, hogy minél többen jussanak ebben a formában is szabadidős sportolási lehetőséghez. Erről bővebben a vízisport munkacsoport munkája során fogunk beszélni.

A folyamat kezdetén a Jövőkép dokumentum közösségi tervezéssel került megfogalmazásra. Jelenleg az árvízvédelmi tervezés fázisa zajlik, amit egy társadalmasítási folyamat támogat, ahol rendszeres élő fórumokon részletekbe menően bemutatjuk, hogy a tervezők az elmúlt félévben a munkájuk során milyen következtetésekre jutottak és megválaszoljuk az ezekkel kapcsolatos lakossági kérdéseket. A nyomvonal döntés megszületése után ismét egy átfogó közösségi tervezési folyamat veszi kezdetét, ahol arról fogunk beszélgetni, hogy a Római-part Jövőképét hogyan fogjuk tudni megvalósítani, valamint arról, hogyan nézzen ki a Római-parti sétány, ami szintén egy teljesen nyitott közösségi folyamat lesz.

Igen, a megvalósításhoz szükséges forrást Európai Uniós forrásból tervezzük biztosítani, a hasonló projekteket 100%-os támogatással finanszírozza az EU. Hogy az erre felhasználható forrást KEHOP Plusz keret milyen projektekre lesz fordítva, a Magyar Kormány dönti el, természetesen EU-s jóváhagyással. A Kormány korábbi javaslata alapján csak a Ráckevei-Soroksári Duna-ágra jutna forrás, részben olyan fejlesztésekre, amelyek nem árvíz- vagy környezetvédelmi vagy célúak. Ezen fejlesztési elemek helyett szeretnénk, ha a Római-parti gát megvalósítása kapna nagyobb prioritást.

A tendertervek már ebben a munkafázisban el fognak készülni, erre vonatkozik a Tervezői szerződés.

A Fővárosi Önkormányzat részéről természetesen nem tekintjük negatívumnak ingatlanok felértékelődését. A Római-part Jövőképének megvalósulása szempontjából az jelentene kockázatot a parti védmű esetén, hogy az ingatlanfejlesztési nyomás olyan mértékben megnőne, hogy kiszoríthatná például a megmaradt csónakházakat, sporttelepeket, vállalati üdülőket is (ahogy az sajnos nagy számú csónakház esetében már megtörtént az előző évtizedekben), és a fokozott beépítések miatt jelentősen lecsökkenne a zöldterület. Így alapvetően változna meg a terület karaktere.

Az előző Uniós ciklusban 6,2 milliárd forintot kapott a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére, ebből épülhetett meg a Pünkösdfürdői védmű, jelenleg is épül az Aranyhegyi-patak melletti, valamint a Barát-pataknál a védmű. Ez a keret szinte teljesen fel lett használva, ebből folyik a mostani Római-parti tervezés finanszírozása. Emellett 3,8 milliárd forintot csoportosítottunk át egy külön projektbe, amelynek keretében Pest északi részén történik meg egy árvízvédelmi szakasz tervezése és kivitelezése és több további szakasz tervezése.

A folyamatot egy Jövőkép tervezéssel indítottunk annak érdekében, hogy legyen egy közös alap, egy vízió, amely segítségével társadalmi konszenzust tud teremteni. Ennek jelentős időigénye volt, ahogy a jelenleg zajló közösségi tervezés és társadalmasítás is lassabb haladást tesz lehetővé, mint az olyan hagyományos projektlebonyolítás, amikor nem kérik ki az érintett közösségek véleményét. Azonban, mint a Római-part évtizedes vitája bebizonyította, a társadalmasítás elmaradása a valóságban sokkal nagyobb csúszást tud okozni a projekt megvalósításában. A társadalmasításon túl a projekt komplex jellege miatt a tervezési közbeszerzés kiírása is hosszú időt vett igénybe.

Éppen ezért készítettük el a Római-part Jövőképét, hogy a jövőbeli igényeknek is megfeleljünk. AZ árvízvédelmi védmű tervezése pedig jogszabályi előírásoknak és a szakma szabályainak megfelelő hosszú távú előrejelzésekre épül.

Az ingatlanfelmérés a megvalósíthatósági tanulmány része, eredményei ebből lesznek megismerhetők.

A nyomvonaldöntést követően megkezdődik az építési szabályzat kidolgozása, ahol egy olyan víziónk van, hogy a hullámtérben lévő ingatlanok beépíthető részei a Nánási-Királyok útjához közelebb helyezkedjenek el, a Dunához közel pedig zöldfelületek, közfunkciók kapjanak helyet. Ezt előírhatja az építési szabályzat is, de településrendezési szerződés is elősegítheti.

Igyekszünk megválaszolni a szóban elhangzó kérdéseket is, amennyit csak lehetővé tesz az események időkerete. Emellett emailben lehet írni a Fővárosnak és a közösségi tervező csapatnak is.

Olyan helyen szükséges vezetni az elsőrendű védvonalat, ahol egyrészt elvezethető a védvonal maga, egy hozzá tartozó kezelő út (karbantartáshoz és üzemeltetéshez), valamint a szivárgó számára is biztosítani kell helyet. A változó nyomvonalú védmű esetén ezeket a feltételeket nem lehet biztosítani a Római-parton. Ezen felül sokkal több közműkiváltást eredményezne, hiszen, ha csak egy rövid szakaszon is szükség lenne a nyomvonal miatt közműkiváltásra, az a meglévő vezetékek állapota miatt a teljes szakaszon húzódó közmű kiváltását jelentené.

A kerítések nyomvonalába épített beton támfal vagy földfeltöltés lehet, hogy árvíz esetén a közvetlen elöntéstől bizonyos fokú védelmet nyújt-, azonban hiába van lealapozva 1-2 méter mélyen- a homokoskavics talaj szerkezete miatt a víz – a közlekedőedények működésével megegyezően, néhány órás késleltetéssel – megjelenik a túloldalon is. A szivárgásgátlás megoldása nélkül tehát, ezek a létesítmények az árvédelmi funkciót nem töltik be. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kapubehajtóknál, bejáratoknál megmaradó nyílásokat árvíz idején le kell zárni, ez homokzsákolással történhet, amit a lakosságnak kell önállóan megoldani. /FCSM Zrt. két védvonalon védekezni nem tud/. Mentett oldali szervizút nélkül a szükséges anyagszállítás, ellenőrzés nem lesz biztosítható.
Az ingatlanokon lévő épületek elöntése elkerülhető abban az esetben, ha az épület padlószintje egy megfelelően feltöltött terepre kerül. Ez esetben a szivárgás útvonala megnövekszik és az átszivárgó víz szintje a padlószint alatt marad. Az épületek megközelítésével kapcsolatos problémák azonban továbbra is fennállnak.

Az árvédelmi védmű építéséhez szükséges hely biztosítása érdekében a védvonal kb. 3-3 méteres környezetében lévő fákat ki kell vágni. Meg kell tisztítani továbbá a tervezett kezelőút területét is. Itt általában jelenleg sincs fa, vagy az út vonalvezetésének alakításával a nagy törzsátmérőjű fák megtarthatók. Ugyanez érvényes a szivárgó nyomvonalára is.
Ezen felül a védvonal környezetébe eső, kidőlésre hajlamos, rossz állapotú, vagy beteg fákat szintén ki kell vágni vagy jelentősen vissza kell vágni, mert veszélyt jelenthetnek a védműre. A védmű megvalósítása után is csak olyan fa telepíthető, amelyik semmilyen módon nem veszélyezteti a védművet. Így például az alábbi szabályokat be kell tartani: A fa lombozata nem akadályozhatja a mobil elemek beemelését, illetve a kezelőút használatát. A fa gyökere a résfalat nem károsíthatja.

A résfal tetején egy fejgerenda található, a mobil elemek tetején nincs ilyen. A mobil fal magassága az árvízszinttől függ, kisebb vízmagasság esetén nem szükséges teljes magasságig kiépíteni, az árvízszint emelkedéses esetén pedig újabb elemeket kell elhelyezni. Ezt a műveletet védőgerendával korlátozni nem lehet. A sérüléstől való védelmet a rossz állapotú, kidőlésre hajlamos fák eltávolítása biztosítja.

A parti nyomvonalra korábban több változat készült, -2 vízjogi létesítési engedélyezési terv és egy kerítésvonalban létesülő védműre vonatkozó koncepcióterv. Jelen projekt keretében a tervezők ezeket a változatokat áttekintették és megállapították, hogy ezek a változatok a galériaerdő szinte teljes kivágásával, illetve a parti föveny eltüntetésével lennének megvalósíthatók. A jelen projekt keretében kidolgozott javaslatban a mind a galéria erdő kivágását és parti fövenybe való beavatkozást a műszakilag elkerülhetetlen minimálisra csökkentették.
A Nánási úti nyomvonalváltozat esetén az útfeltöltés gondolata azért elvetendő, mert a feltöltés rézsűjének helyigénye az adott keresztmetszetben nem biztosítható. Ugyanakkor az ingatlanokra történő bejutás megoldáshoz szükséges rámpák kiépítésére sincs lehetőség, helyhiány miatt.

A szivárgó olyan mélységbe került, hogy a vizek útvonala elég hosszú legyen ahhoz, hogy ne jelenjen meg az ingatlanok területén. A mentett oldal felől, azaz a hegy felől a Duna felé áramló talajvizek a résfal alatti „ablakon” tudnak a Dunába kerülni. Nagyobb mennyiségű víz, illetve magasabb Duna -vízszint esetén a vizek vissza fognak duzzadni, azonban ezeket a megfelelő mélységben elhelyezett szivárgó el fogja vezetni, így a pincékben megjelenni nem fog.

A meglévő védmű műszaki paraméterei, nem felelnek meg az elsőrendű védműre előírt követelményeknek. A Nánási út-Királyok útja K-i oldalán vezetett új védmű nyomvonala annak szem előtt tartásával került meghatározásra, hogy a buszforgalmat is lebonyolító út teljes hosszában mentett oldalra kerüljön. Ez által az út egyben a szervízút szerepét is be tudja tölteni.

Természetesen igen és sem rövid, sem hosszú távon nincsen jelentős hatása a természetes és mesterséges környezetre nézve.

Igen, a rövid távú hatások az építkezés idejét, míg a hosszútávúak az üzemeltetés idejét jelentik. Mivel a szivattyúrendszer egy aknában a föld alatt lesz elhelyezve, így jelentős zajhatás nem fog keletkezni. Maga a szivattyú nem fog állandóan működni, csak akkor, amikor a talajvíz mértéke ezt indokolja (pl. tavaszi nagy esőzés). Ez a rendszer automatikusan fog működni, amikor elérnek a vizek egy adott szintet, magától le fog állni. Vésztartalék áramot egy dízel aggregátor segítségével lehet generálni, ami áramszünet esetén bekapcsol, ez szintén zajvédett helyen lesz elhelyezve, hogy a lakosságot ne zavarja.

Az ökológiai változások mellett létrejönne egy olyan helyzet, amelyben a parton jelentős számban további beruházások indulnának. Ezzel tovább csökkennének a zöldfelületek, több terület kerülne lebetonozásra, burkolásra, így jelentős hőszigetek alakulnának ki és jelentősen megváltozna a mikroklíma a Római-parton. Az építkezések miatt a Római-part tájképe is teljesen megváltozna, valamint bizonyos élőhelyek is eltűnnének.

A mintegy 70 ha hullámtéri terület mélyfekvésű részein meglévő építmények árvíz idején károsodhatnak. Az ott lévő építményekben tartózkodókat, vendéglátó egységek személyzetét, raktárakat ki kell telepíteni, majd az árvíz levonulása után az elöntött épületekből, ill. a hullámtérből a lerakódott iszapot el kell távolítani és a fertőtlenítési munkákat el kell végezni (külszín, közművek stb.). Mindezen munkálatok (szállítás, fertőtlenítés) elvégzése jelentős energia- és fertőtlenítőszer igényes folyamat, aminek környezetvédelmi vonatkozásai is vannak. A hirtelen megugró közlekedési terhelés rövid távon hatással van a lokális levegőminőségre, azonban a helyi légáramlatok segítenek visszaállítani a jó levegőminőséget. A fertőtlenítőszerek az érintett környezetben elpusztítják a mikrokultúrákat, így az általuk végzett ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges folyamatokba ezzel beavatkozunk. Ezért fertőtlenítést csak a legszükségesebb helyeken, célzott és előre szakszerűen megtervezett módon szabad végezni, valamint támogatni kell a mikrokultúrák megtelepedéséhez szükséges kedvező feltételek kialakulását.

Szoliter fából több ezer található a két nyomvonalon összesen a Római-parton, melyek egyesével nem kerültek felmérésre, csupán a nyomvonal által érintett fák. Ezek alapján megállapítható, hogy a Nánási-Királyok nyomvonalon (az előzetes becslés szerint) 166 db fa kivágása, míg a Duna-parti sétányra tervezett nyomvonal érintettsége miatt 243 db nagyobb és 469 db kisebb törzsátmérőjű fa kivágása várható (ezek a számok a végleges kivitelezési tervektől függően még változhatnak). Fontos azonban megjegyezni, hogy a két lehetséges nyomvonal által érintett faállományok összehasonlítása pusztán a darabszám függvényében nem elégséges és félrevezető, nem ad reális képet az esetlegesen kivágásra kerülő fák értékéről. Ugyanis az értékmeghatározáshoz egyéb, a darabszámnál fontosabb ökológiai és tájvédelmi szempontok figyelembevétele is szükséges. Az Előzetes Vizsgálat során ezért egy komplex értékelést is alkalmaztunk, amelynek eredményeként egyértelműen látható, hogy a vízparti változat megvalósulása esetén a beruházáshoz elengedhetetlenül szükséges fakivágások jóval nagyobb ökológiai terhelést jelentenének a környezetükben. A faállomány itt jóval idősebb, nagyrészt honos fajokból áll, amely kiterjedésénél, elhelyezkedésénél és egyéb adottságainál fogva értékesebb élőhelyeket biztosítanak az itteni élővilág számára, mint a Nánási úti nyomvonal. Az érintett darabszám és ökológiai érték alapján történő összehasonlítás összesített eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy a Nánási-Királyok nyomvonal megvalósulása kisebb környezeti kárral járna, mint a Duna-parti sétányra tervezett nyomvonal.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció során a környezeti hatások emberekre gyakorolt hatását is vizsgáltuk, méghozzá a beruházás jogszabályi határértékeknek való megfelelősége mentén (pl. levegővédelem, zajvédelem). A környezetvédelmi szabályozás mind az ember, mind az élővilág, mind pedig az egyéb természeti értékek védelme érdekében rendelkezik, így ezek mindegyike figyelembe lett véve az Előzetes Vizsgálat során. Fontos megjegyezni azonban, hogy a nem lakó (pl. rekreációs) övezetekre nem, vagy csak gyengébb szabályozás vonatkozik. A Megvalósíthatósági Tanulmány részletesebben foglalkozik társadalmi kérdésekkel, számos egyéb emberhez és lakófunkcióhoz tartozó kérdés mellett.

A rövid válasz az, hogy nincs, mivel ez egy előzetes környezetvédelmi vizsgálat, mely során a hatóság megállapítja, hogy várható-e jelentős környezeti hatás vagy sem. Amennyiben várható, abban az esetben részletes Környezeti Hatásvizsgálatot kell készíteni, melynek során kell tartani közmeghallgatást. Az adatok az előzetes vizsgálat során is nyilvánosak, megtekinthetők az Önkormányzat honlapján.

A legközelebbi Natura 2000 védettségű terület a Duna irányában a Duna és ártere SAC (HUDI20034), amely a Duna-parti nyomvonal esetében egy ponton, gyakorlatilag pontszerűen érinti a Római-part területét. Ez egy szigetmonostori ingatlannak (0100 hrsz.) a sarka, mely elér a Római-partig, emiatt érinti a part előtti vízfelületet és alacsony vízálláskor a part néhány száz négyzetméteres részét. Megállapítható tehát, hogy az érintettség az ingatlanmegosztás sajátosságának köszönhető. Az érintett területen – illetve a Duna vízfelületén – a Duna és ártere SAC (HUDI20034) védett fajai közül értelemszerűen sem a szárazföldi jelölő növényfajok, sem a szárazföldhöz köthető jelölő állatfajok nem fordulnak elő. A vízhez köthető jelölő fajokra a tervezett beruházás közvetett hatásterületén jelentkező átmeneti (építés idejére korlátozódó) zaj- és porterhelés, valamint a fokozott emberi jelenlét nem gyakorol érdemi hatást.
https://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUDI20034#7