Gyakran Ismételt Kérdések

Mi köze van a Fővárosi Önkormányzatnak a Római-part jövőjéhez? Egyetértés van-e Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat között?

Budapest teljes területén az árvízvédelem – mind az elsődleges védművek nyomvonalának kijelölése, mind a védművek kiépítése és karbantartása, mind az árhullámok idején a védekezési munkálatok elvégzése – a Főváros feladata. Az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében a 2012. évi CXC. törvény értelmében a Római-parton (és más budapesti helyszíneken is) a Duna partvonalával közvetlenül határos, a kerületi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló ingatlanok 99 évre a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek. Ez a Római-parton gyakorlatilag a sétányt jelenti (bár ennél valamivel bonyolultabb helyzet különböző zárványtelkek miatt). E területek rendezésére a Főváros elkészítteti a Dunaparti Építési Szabályzatot (rövidítve: DÉSZ). A hullámtéri (kerítésvonal mögötti) telkekkel kapcsolatos szabályozás azonban a III. kerület hatásköre, amiről a kerületi építési szabályzat Duna-partot érintő része (DKÉSZ) rendelkezik. A III. kerület és a Főváros közös szándéka, hogy a terület fejlesztése az érintettek bevonásával, a természeti és kulturális értékek megtartásával történjen, és e cél érdekében a fővárosi és a kerületi önkormányzat között szoros együttműködés van.

Az elmúlt években a Fővárosi Önkormányzat több tervet, tanulmányt is készíttetett a Római-part árvízvédelmére, valamint több civil szervezet is készített tanulmányokat a védművel kapcsolatban. Miért kell újrakezdeni a tervezést?

A Fővárosi Önkormányzat korábbi vezetése úgy foglalt állást a partközeli mobilgát építése mellett, hogy nem született egyenlő mélységű és minőségű szakmai vizsgálat a partközeli (a partélre vagy a kerítések vonalába tervezett) megoldásokra és a jelenlegi, a Nánási út – Királyok útján húzódó árvízvédelmi fővédvonal megerősítésének lehetőségeire. A tervezett mobilgát koncepciója jelentős ellenállást váltott ki mind az árvíz által veszélyeztetett lakosság, mind a területet használó, azt szerető emberek körében. Az elérhető információk alapján feltételezhető volt, hogy a partközeli mobilgát műszakilag kevésbé lenne biztonságos, mint a Nánási út – Királyok úti nyomvonalon a fővédvonal megerősítése, emellett veszélyeztette volna a természetes Duna-partot, valamint a kialakult közösségi-kulturális értékeket. 2013 óta civil csoportok és független szakértők több tanulmányt, szakmai javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelyek ezekre a veszélyekre hívták fel a figyelmet. A Főváros vezetése ismeri ezek eredményeit is, de széleskörű és átgondolt közösségi tervezési folyamattal és a műszaki tervek alapos felülvizsgálatával, hatástanulmányok készítésével kíván tiszta vizet önteni a pohárba, hogy végül a legjobb döntés születhessen meg.

Nincs már eldöntve, hogy nem lesz vízparti mobilgát?

A Fővárosi Önkormányzat és az Óbuda-Békásmegyeri önkormányzat új vezetése egyaránt elkötelezett a klímavédelem és a fenntarthatóság iránt, ezért nem támogatnak olyan megoldásokat, amelyek a természeti értékek jelentős károsodását okozzák. A civil kezdeményezésre elkészülő tanulmányok, a független szakértői vélemények azt mutatták, hogy a partközeli mobilgát sem az árvízi védekezés biztonságát, sem a természetközeli part és a kulturális értékek megmaradását nem szavatolja kellőképpen, ugyanakkor vannak az árvízi védekezésre alternatív javaslatok. A Fővárosi Önkormányzat vezetése az árvízvédelemi nyomvonalra vonatkozó végső döntés meghozatala előtt szeretné tisztán látni mind az egyes megoldások előnyeit és hátrányait, mind az érintettek ezekhez kapcsolódó meglátásait, ezért a különböző, szerteágazó érintett szakterületek szempontjait összehangoló megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelyet részletes közösségi tervezés kísér majd.

Mit jelent pontosan, hogy „közösségi tervezési folyamat”?

A közösségi tervezés azt jelenti, hogy nem egy már elkészült tervet vagy meghozott döntést lehet véleményezni (vagy adott esetben ellene tiltakozni), hanem a tervezési folyamat elejétől kezdve az érintettek részt vehetnek a kialakult helyzet értékelésében, a közös gondolkodásban, a célok, prioritások meghatározásában, a legjobb megoldások beazonosításában. Ennek során kinyilváníthatják, hogy mit várnak a fejlesztésektől, mik a szükségleteik az adott helyzettel kapcsolatban, milyen funkciók, lehetőségek felelnének meg jobban az igényeiknek.

Kik az érintettek ebben az esetben?

Mivel a Római-part a Főváros kedvelt rekreációs helyszíne, ráadásul a város élhetősége szempontjából kiemelkedően fontos Duna-menti zöldfolyosó része, ezért érintettnek tekintünk minden érdeklődő budapesti lakost vagy a környező településeken élőket. Természetesen a Csillaghegyi-öblözet lakói kiemelt érintettjei a fejlesztéseknek, hiszen a tervezési területen jelenleg is meglévő, illetve később a tervezés tárgyát is képező árvízvédelmi létesítmények közvetlenül az ő élet- és vagyonbiztonságukra vannak hatással. Érintettek emellett a térség vízi- és sporttelepei, vállalkozói, gazdasági szereplői, illetve mindazok a kerületi, fővárosi vagy állami intézmények, amelyeknek akár az árvízi védekezéshez, akár a terület kezeléséhez, a természeti értékek megóvásához közük van. Érintettek továbbá azok a civil vagy szakmai szervezetek és csoportok, amelyeknek tevékenysége valamilyen módon az ügyhöz kapcsolódik (környezetvédők, kerékpárosok, urbanisták stb.)

Nem kellene inkább szakemberekre bízni a tervezést?

A közösségi tervezés során nem a műszaki megoldásokról, szakmai kérdésekről beszélgetünk, azt valóban meghagyjuk a szakembereknek, műszaki tervezőknek, hanem arról, hogy milyennek szeretnénk látni a Római-partot, mit várunk a fejlesztésektől, mit szeretünk, mire van szükségünk ahhoz, hogy még jobban tudjuk használni a városnak ezt a részét. Ebben mindenki meg tud nyilatkozni, aki ismeri, használja a területet. A lakosok, a Római-part rendszeres használói, a helyben működő vállalkozók ilyen módon gyakorlatilag a műszaki tervezők megrendelőivé válnak, hiszen a műszaki terveket úgy kell majd kialakítani, hogy azok támogassák, és ne ellehetetlenítsék az érintettek lakosok által legfontosabbnak tartott jellemzőket, funkciókat.

Ki és hogyan szólhat bele a tervezési folyamatba?

Bárki, aki kötődik a Római-parthoz, ismeri a helyszínt, jár oda, kötődik hozzá, meg fogja tudni mondani, hogy mit szeret a területen, mi zavarja, milyen funkciókat támogat, milyen jövőt szeretne látni. Emellett helyben közösségi beszélgetéseket is tartunk, azaz olyan facilitált (moderált) találkozókat, ahol egymást is meg tudjuk hallgatni, hallani. Ez fontos ahhoz, hogy lássuk a különböző élethelyzetekből, szükségletekből adódó eltéréseket, különbségeket, az érdekek, értékek sokszínűségét. A tervezési folyamat során emailben (info@romaiparttervezes.hu) tehetik fel az Érintettek kérdéseiket.

Mi van, ha nincs egyetértés valamiben?

A közösségi tervezés eredménye lehet az is, ha kiderül, hogy egyes kérdések megosztják az embereket, vagyis sokan gondolják valamiképp, de szintén sokan másként. A közösségi tervezés célja, hogy párbeszéden keresztül sikerüljön olyan kompromisszumos megoldásokat találni, amely az érintettek
döntő többségének megfelel. Természetesen olyan, számszakilag tekintve kisebbségben lévő vélemények, szükségletek is felmerülhetnek, amelyek szembe mennek a többség akaratával, és ezek kezelésére szintén oda kell figyelni a tervezés során, megpróbálva elfogadható megoldást találni minden szükségletre, élethelyzetre.