Gyakran Ismételt Kérdések

Mi köze van a Fővárosi Önkormányzatnak a Római-part jövőjéhez? Egyetértés van-e Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat között?

Budapest teljes területén az árvízvédelem – mind az elsődleges védművek nyomvonalának kijelölése, mind a védművek kiépítése és karbantartása, mind az árhullámok idején a védekezési munkálatok elvégzése – a Főváros feladata. Az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében a 2012. évi CXC. törvény értelmében a Római-parton (és más budapesti helyszíneken is) a Duna partvonalával közvetlenül határos, a kerületi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló ingatlanok 99 évre a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek. Ez a Római-parton gyakorlatilag a sétányt jelenti (bár ennél valamivel bonyolultabb helyzet különböző zárványtelkek miatt). E területek rendezésére a Főváros elkészítteti a Dunaparti Építési Szabályzatot (rövidítve: DÉSZ). A hullámtéri (kerítésvonal mögötti) telkekkel kapcsolatos szabályozás azonban a III. kerület hatásköre, amiről a kerületi építési szabályzat Duna-partot érintő része (DKÉSZ) rendelkezik. A III. kerület és a Főváros közös szándéka, hogy a terület fejlesztése az érintettek bevonásával, a természeti és kulturális értékek megtartásával történjen, és e cél érdekében a fővárosi és a kerületi önkormányzat között szoros együttműködés van.

Az elmúlt években a Fővárosi Önkormányzat több tervet, tanulmányt is készíttetett a Római-part árvízvédelmére, valamint több civil szervezet is készített tanulmányokat a védművel kapcsolatban. Miért kell újrakezdeni a tervezést?

A Fővárosi Önkormányzat korábbi vezetése úgy foglalt állást a partközeli mobilgát építése mellett, hogy nem született egyenlő mélységű és minőségű szakmai vizsgálat a partközeli (a partélre vagy a kerítések vonalába tervezett) megoldásokra és a jelenlegi, a Nánási út – Királyok útján húzódó árvízvédelmi fővédvonal megerősítésének lehetőségeire. A tervezett mobilgát koncepciója jelentős ellenállást váltott ki mind az árvíz által veszélyeztetett lakosság, mind a területet használó, azt szerető emberek körében. Az elérhető információk alapján feltételezhető volt, hogy a partközeli mobilgát műszakilag kevésbé lenne biztonságos, mint a Nánási út – Királyok úti nyomvonalon a fővédvonal megerősítése, emellett veszélyeztette volna a természetes Duna-partot, valamint a kialakult közösségi-kulturális értékeket. 2013 óta civil csoportok és független szakértők több tanulmányt, szakmai javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelyek ezekre a veszélyekre hívták fel a figyelmet. A Főváros vezetése ismeri ezek eredményeit is, de széleskörű és átgondolt közösségi tervezési folyamattal és a műszaki tervek alapos felülvizsgálatával, hatástanulmányok készítésével kíván tiszta vizet önteni a pohárba, hogy végül a legjobb döntés születhessen meg.

Nincs már eldöntve, hogy nem lesz vízparti mobilgát?

A Fővárosi Önkormányzat és az Óbuda-Békásmegyeri önkormányzat új vezetése egyaránt elkötelezett a klímavédelem és a fenntarthatóság iránt, ezért nem támogatnak olyan megoldásokat, amelyek a természeti értékek jelentős károsodását okozzák. A civil kezdeményezésre elkészülő tanulmányok, a független szakértői vélemények azt mutatták, hogy a partközeli mobilgát sem az árvízi védekezés biztonságát, sem a természetközeli part és a kulturális értékek megmaradását nem szavatolja kellőképpen, ugyanakkor vannak az árvízi védekezésre alternatív javaslatok. A Fővárosi Önkormányzat vezetése az árvízvédelemi nyomvonalra vonatkozó végső döntés meghozatala előtt szeretné tisztán látni mind az egyes megoldások előnyeit és hátrányait, mind az érintettek ezekhez kapcsolódó meglátásait, ezért a különböző, szerteágazó érintett szakterületek szempontjait összehangoló megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelyet részletes közösségi tervezés kísér majd.

Mit jelent pontosan, hogy „közösségi tervezési folyamat”?

A közösségi tervezés azt jelenti, hogy nem egy már elkészült tervet vagy meghozott döntést lehet véleményezni (vagy adott esetben ellene tiltakozni), hanem a tervezési folyamat elejétől kezdve az érintettek részt vehetnek a kialakult helyzet értékelésében, a közös gondolkodásban, a célok, prioritások meghatározásában, a legjobb megoldások beazonosításában. Ennek során kinyilváníthatják, hogy mit várnak a fejlesztésektől, mik a szükségleteik az adott helyzettel kapcsolatban, milyen funkciók, lehetőségek felelnének meg jobban az igényeiknek.

Kik az érintettek ebben az esetben?

Mivel a Római-part a Főváros kedvelt rekreációs helyszíne, ráadásul a város élhetősége szempontjából kiemelkedően fontos Duna-menti zöldfolyosó része, ezért érintettnek tekintünk minden érdeklődő budapesti lakost vagy a környező településeken élőket. Természetesen a Csillaghegyi-öblözet lakói kiemelt érintettjei a fejlesztéseknek, hiszen a tervezési területen jelenleg is meglévő, illetve később a tervezés tárgyát is képező árvízvédelmi létesítmények közvetlenül az ő élet- és vagyonbiztonságukra vannak hatással. Érintettek emellett a térség vízi- és sporttelepei, vállalkozói, gazdasági szereplői, illetve mindazok a kerületi, fővárosi vagy állami intézmények, amelyeknek akár az árvízi védekezéshez, akár a terület kezeléséhez, a természeti értékek megóvásához közük van. Érintettek továbbá azok a civil vagy szakmai szervezetek és csoportok, amelyeknek tevékenysége valamilyen módon az ügyhöz kapcsolódik (környezetvédők, kerékpárosok, urbanisták stb.)

Nem kellene inkább szakemberekre bízni a tervezést?

A közösségi tervezés során nem a műszaki megoldásokról, szakmai kérdésekről beszélgetünk, azt valóban meghagyjuk a szakembereknek, műszaki tervezőknek, hanem arról, hogy milyennek szeretnénk látni a Római-partot, mit várunk a fejlesztésektől, mit szeretünk, mire van szükségünk ahhoz, hogy még jobban tudjuk használni a városnak ezt a részét. Ebben mindenki meg tud nyilatkozni, aki ismeri, használja a területet. A lakosok, a Római-part rendszeres használói, a helyben működő vállalkozók ilyen módon gyakorlatilag a műszaki tervezők megrendelőivé válnak, hiszen a műszaki terveket úgy kell majd kialakítani, hogy azok támogassák, és ne ellehetetlenítsék az érintettek lakosok által legfontosabbnak tartott jellemzőket, funkciókat.

Ki és hogyan szólhat bele a tervezési folyamatba?

Bárki, aki kötődik a Római-parthoz, ismeri a helyszínt, jár oda, kötődik hozzá, meg fogja tudni mondani, hogy mit szeret a területen, mi zavarja, milyen funkciókat támogat, milyen jövőt szeretne látni. Emellett helyben közösségi beszélgetéseket is tartunk, azaz olyan facilitált (moderált) találkozókat, ahol egymást is meg tudjuk hallgatni, hallani. Ez fontos ahhoz, hogy lássuk a különböző élethelyzetekből, szükségletekből adódó eltéréseket, különbségeket, az érdekek, értékek sokszínűségét. A tervezési folyamat során emailben (info@romaiparttervezes.hu) tehetik fel az Érintettek kérdéseiket.

Mi van, ha nincs egyetértés valamiben?

A közösségi tervezés eredménye lehet az is, ha kiderül, hogy egyes kérdések megosztják az embereket, vagyis sokan gondolják valamiképp, de szintén sokan másként. A közösségi tervezés célja, hogy párbeszéden keresztül sikerüljön olyan kompromisszumos megoldásokat találni, amely az érintettek
döntő többségének megfelel. Természetesen olyan, számszakilag tekintve kisebbségben lévő vélemények, szükségletek is felmerülhetnek, amelyek szembe mennek a többség akaratával, és ezek kezelésére szintén oda kell figyelni a tervezés során, megpróbálva elfogadható megoldást találni minden szükségletre, élethelyzetre.

Lehet-e egyszerre több munkacsoport munkájában részt venni?

Igen, ehhez csupán annyira van szükség, hogy minden választott munkacsoport regisztrációs lapját kitöltse a jelentkező.

Hol regisztrálhatok a közösségi tervezési alkalmakra?

Regisztrálni lehet a Tervezzük együtt a Római-partot! facebook oldalán létrehozott eseménynél az ott leszek gomb használatával, vagy emailben az info@romaiparttervezes.hu emailcímen.

Van-e lehetőség a közösségi tervezés rendezvényeinek online közvetítésére?

Elődlegesen a személyes részvételt támogatjuk, hiszen így tudjuk a leghatékonyabban bevonni a résztvevőket a tervezés folyamatába, emiatt nem közvetítjük online a rendezvényeket.

A civilek bekapcsolódhatnak-e az értékelési szempontrendszer kialakításába? Ha nem, akkor milyen módon történik az alternatívák értékelése?

A változatelemzést a Tervezési szerződés keretében a megvalósíthatósági tanulmány részeként az árvízvédelmi tervezést végző vállalkozónak szükséges elkészítenie. A feladatkiírás szerint a megvalósíthatósági tanulmány részeként tervezőnek egy részletes, objektív és semleges változatelemzési módszertant kell kidolgoznia, amely megfelelő szakmai alátámasztással mutatja be az értékelési eljárást, kitérve az egyes részszempontok értékelési elveire az alkalmazott módszerekre és eljárásokra. Az értékelési szempontrendszernek alkalmasnak kell lennie minden felmerülő alternatíva egységes értékelésére és összehasonlítására.
A változatelemzési kritériumrendszer kidolgozásánál tervezőnek figyelembe kell vennie a tervezési szerződés műszaki leírásában rögzített, alábbi célok prioritási sorrendjét, amelyek a változatok értékelése során a szempontok súlyát is kifejezik:

  • árvízvédelmi biztonság megteremtése, árvízi kockázat csökkentése a Csillaghegyi-öblözetben;
  • a megoldások műszaki megvalósíthatósága, annak kockázatai;
  • „A Római-part jövőképe” dokumentumban (a továbbiakban: Jövőkép) meghatározott célok, prioritások biztosítása;
  • a műszaki megoldások költségbecslése.

A megbízás előtt volt valami szakvélemény az árvízvédelem és a klímaváltozás összefüggéseinek vizsgálatára?

A klímaváltozás hatásainak Római-partra gyakorolt vizsgálata fontos kérdés, ezért az árvízvédelmi tervezés során az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció részeként, a tervezőnek valamennyi vizsgálandó nyomvonalváltozat tekintetében klíma hatásvizsgálatot kell végeznie. A Tervezői szerződésben rögzítettek szerint, tervező feladata – a klíma és környezetvédelem elveinek figyelembe vételével – „meteorológiai paraméterek és szakirodalmi hosszútávú árvíz előrejelzések alapján a változatok éghajlatváltozással kapcsolatos sérülékenységének, illetve a változatok éghajlatra gyakorolt hatásának vizsgálata”. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció az árvízi tervezés és a klímaváltozás összefüggéseit külön fejezetben vizsgája majd, a Miniszterelnökség által 2017-ben közzétett „Klímakockázati Útmutató” alapján. Az egyes nyomvonal változatok értékelésének többszempontú változatelemzése a klímakockázatokra szintén tekintettel van.
A folyók mentén létesített árvízvédelmi műveket a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet által meghatározott mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani. A rendelet szerint az elsőrendű árvízvédelmi műveknél a magassági biztonságot valamennyi folyóra egységesen 1,0 méterben kell meghatározni, amely a Főváros esetében 1,3 méterre változik. Az ettől a biztonsági magasságtól való eltérés lehetőségétől az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Római-part korábbi tervezése során elzárkózott.